Hu:Beginners Guide 1.3

From OpenStreetMap Wiki
Jump to navigation Jump to search

Térkép szerkesztése

A térkép szerkezete

Az OpenStreetMap térkép minden része a következő alapelemekből épül fel:

  • Pontok (angolul node): bizonyos objektumok jelölésére szolgálnak (például bankautomaták) vagy vonalszakaszokat rajzolhatunk meg közöttük.
  • Vonalak (way): pontok vonalszakaszokkal összekötve. Utak és egyéb vonalas objektumok megrajzolására használjuk.
    • Zárt vonalak (closed way): olyan vonalak, amelyek egy egész hurkot alkotnak. Területek leírására használjuk, mint például parkok, tavak, szigetek vagy épületek.
  • Kapcsolatok (relation): Amikor bizonyos különálló rajzi elemek valamilyen objektumot, funkciót együtt határoznak meg, és ezért összetartoznak, ezt kapcsolatok létrehozásával adjuk meg (meghatározott esetekben). Kapcsolat jelölhet például egy busz útvonalához tartozó sok utcát (példa az ábrán), turistaútvonalat, kanyarodási tilalmat két szakasz között vagy egy területet lyukakkal.
Nodes-ways-closedways-hu.png

A pontok és vonalak önmagukban még csak egy üres drótvázat alkotnak, amiből a kapcsolatok egy másodlagos, önmagában értelmetlen struktúrát szerveznek. (A drótvázat a Térképadatok rétegen(en) lehet megtekinteni.) Ezt a drótvázat és másodlagos struktúrát térképi tulajdonságok megadása, az ún. címkézés tölti fel élettel: a valódi, fizikai objektumok (pl. üzletek, utak, épületek, tavak, folyók, települések) és a térképezendő funkciók (pl. közlekedési viszonylatok, túraútvonalak, közigazgatási határok) tulajdonságait a drótvázra és az abból képzett másodlagos struktúrára ruházzuk át.

A térképezés folyamata általában véve

A térképezés folyamatának négy lépése van. Az 1. és a 2. együtt jár, illetve együttesen elhagyható, és a 3. lépés is kihagyható.

  1. Első lépésként létrehozunk bizonyos elemeket (a drótváz és struktúra kialakítása a pozíciók és az összekötések megadásával; kézi rajzolással vagy GPS adatok feltöltésével).
  2. Második lépésként megadjuk ezen elemek valódi, fizikai objektumokéval azonos tulajdonságait. (Erről bővebben lásd a Kézikönyv Részletek hozzáadása és címkézés fejezetét!)

Az elemek tehát mind további információkat hordozhatnak.

  • Egy pont jelölhet például egy valóságban létező üzletet. A pont helye már automatikusan a bolt helye lesz, de megadhatjuk még a pontnak
    • a bolt nevét
    • típusát (kis élelmiszerbolt, szupermarket, vasbolt, húsbolt, cipőbolt stb.)
    • címét
    • üzemeltetője nevét
    • nyitva tartási idejét
    • telefonszámát
    • stb.
  • Ha egy drótvázbeli vonalat szeretnénk útként jellemezni, megadhatjuk a következőket:
    • a valódi, létező út típusa (autópálya, főút, lakóút stb.)
    • neve
    • azonosítója
    • egyirányú-e
    • híd vagy alagút-e
    • sávok száma
    • az útburkolat anyaga
    • behajtási korlátozások
    • sebességkorlátozások
    • súlykorlátozások
    • méretkorlátozások
    • még építés alatt áll-e
    • stb.
  • Egy kapcsolat is lehet mondjuk egy valóságos közlekedési viszonylat tulajdonságainak a hordozója. Ilyenkor megadható
    • a járat típusa (busz, villamos stb.)
    • neve
    • azonosítója
    • üzemeltető neve
    • indulási állomás neve
    • célállomás neve
    • megfelelő wikipédia-szócikk címe
    • stb.
Drawing roads.png

A tulajdonságok megadása azonban összefügg a drótváz struktúrájával is. Például amikor utcákat rajzolunk, azok gyakran nem egyetlen vonalból fognak állni, mivel az utcák tulajdonságai szakaszonként változhatnak. Lehet például egy utca különféle szakaszain érvényben más-más a sebességkorlátozás, vagy haladhat egy részén egy buszjárat és még rengeteg egyéb ok van, amikért sok rövidebb OSM vonal alkot közösen egy utcát, melyeket így csak a megadott közös név és a közös végpontok tesznek egységgé. (Ezen túlmenően nem szokás az utcarészleteket közös kapcsolat alá vonni, lásd még: Kapcsolattípusok.)

  1. A térképezés folyamatának harmadik lépése a mások vagy magunk által korábban elkészített, már létező elemek vagy tulajdonságok módosítása, frissítése. Ide tartozik minden átszerkesztés, visszavonás, törlés, mozgatás, új tulajdonság felvétele, vagy meglévő módosítása. Sokszor egy kisebb térképezési munka csak ebből a harmadik lépésből áll.
  2. Utolsó, negyedik lépésként elmentjük a kész változtatásainkat.

Szerkesztőprogramok

A térképezést számítógépes grafikus felhasználói felületen végezzük, az eredményét pedig az OSM adatbázisában rögzítjük. Ehhez a munkához több különféle számítógépes program áll már készen. A következő oldalakon bemutatunk több szerkesztőprogramot. Általánosan annyit kell tudni róluk, hogy manapság az iD és a JOSM a legelterjedtebb. A Potlatch inkább az iD elődjének tekinthető, ma már főként azok használják, akik korábban megszerették. Az iD most az OpenStreetMap.org honlap alapértelmezett szerkesztője (ez indul el, ha a böngészőben megnyomod a „Szerkesztés” gombot – habár a profilodnál választhatsz mást is).

Az iD-t kezdő felhasználók számára tervezték, semmit sem kell telepíteni, egyszerű a felülete, azonnal és könnyen használható. Egyszerűbb szerkesztésekre ugyanúgy alkalmas, mint komolyabb társa, a JOSM. A jelölésekhez kötött rendszert használ, ezért egy egyszerű, de konzisztens jelölésrendszert használhatsz utánaolvasás nélkül.

A JOSM szoftvert a számítógépedre kell telepíteni, menüje és felhasználói felülete összetettebb. Összetettebb feladatokat is el lehet vele végezni, vagy könnyebben meg lehet oldani. Bővítményekkel a lehetőségei tovább bővíthetők, az éppen elvégzett feladat szükségletei szerint. Például van kifejezetten épületeket rajzoló bővítmény, házszámozást segítő, stb. Meglévő vonalak vagy poligonok szerkesztésére jobban használható, illetve ritkább vagy egyedi jelölésrendszerek is betölthetők.


Előző | Következő